SZEX – ELKÖTELEZETTSÉG NÉLKÜL
Az idő előtti (házasságon kívüli) szexuális élet izgalmasnak és csábítónak tűnhet, de számos veszélyt hordoz magában. A szexnek ugyanis megvan a maga helye és ideje. Ahogyan a tűznek a kályhában a helye, melegít, világít, meghitt hangulatot teremt, úgy a szex a házasságban teljesedhet be igazán, egy minden félelemtől mentes, elkötelezett férfi-nő kapcsolatban. És ahogyan a tűz ellenőrizetlenül hagyva, elszabadulva, korlátok nélkül (pl.: erdőtűz) féktelen pusztításra képes, úgy a szex is csak áldozatokat hagy maga után, ha hiányzik belőle az elkötelezettség és a felelősségvállalás.
A szexuális élet ugyanis felelősséget kíván: a házasságban a társnak való örömszerzés, a gyermekvállalás felelősségét, a házasságon kívül a pillanatnyi öröm mellett a következmények vállalását. Egy kamasz fel tud-e vállalni egy nem kívánt terhességet, vagy egy szexuális úton terjedő nemi betegséget – akár halálos kimenetelűt is –, amelyet bármelyik partnerétől bármikor megkaphat? Vagy számol-e azzal, hogy partnerkapcsolata bizonytalan ideig tarthat, bármikor bármelyik fél szakíthat, ami igen erős érzelmi trauma, a csalódást, az elhagyatottságot pedig nehéz kiheverni, kamaszoknál az öngyilkosságok második leggyakoribb oka a szerelmi csalódás. Ebben az életkorban a biológiai érettség megvan ugyan a családalapításhoz, de a szociális, pszichikai és érzelmi érettség nincs. A körülmények sem megfelelőek: az önálló családalapítás egyik feltétele a szülőktől való leválás, elszakadás még nem történt meg. Kamaszkorban a törvények is csak engedéllyel teszik lehetővé a házasságkötést / az elköteleződés kifejezését / és a legtöbb fiatal még tanul ebben a korban, tehát éppen a jövőjét alapozza meg, amit alaposan keresztülhúzhat egy nem kívánt terhesség, egy maradandó betegség, vagy egy mindent lenullázó érzelmi sokk. Vajon kiugranál-e egy repülőgépből, ha tudnád, hogy az ejtőernyőd nem biztonságos, úszkálnál-e olyan folyóban, amelyikben előfordulnak krokodilok, közösülnél-e olyan partnerrel, akiről kiderülhet, hogy AIDS-es?
Pedig már nem egyszer előfordult, hogy ejtőernyős szörnyethalt, hogy a vízben krokodilok támadtak az emberre és AIDS-esek is továbbadták már a halálos kórt, de aki ilyen helyzetbe került, nem hitte el, hogy ez vele is megtörténhet, pedig tudott a veszélyről, csak nem vette komolyan. Nos, a sok félelmet keltő dolog mellett azonban van egy jó hír! A jó hír pedig az, hogy van választási lehetőséged! Meg lehet előzni, el lehet kerülni azokat a vészhelyzeteket, amikről eddig beszéltünk. Választani lehet, hogy vársz a szexszel és egyelőre a jövődre koncentrálsz, annak megalapozásán fáradozol, vagy engedsz a kísértésnek kockára téve a terveid megvalósulását, az egészségedet, az önbecsülésedet és a jövőd biztonságát. Bármelyik utat választod, mindegyikért nagy árat kell fizetni! Ha a megfontolt, felelősségteljes jövő építésébe fekteted minden energiádat, egyelőre le kell mondanod a szexről. Ez nagy önuralmat és önfegyelmet igényel, tudatosságot és kitartást. A másik út könnyebbnek látszik, simábbnak, szórakoztatóbbnak, de tele van bizonytalansággal és veszéllyel. Te döntöd el, melyiknek az árát vagy hajlandó megfizetni.
Eddig többnyire a veszélyekről, kockázatokról beszéltünk. De az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy egy párkapcsolat – a nehézségek és küzdelmek ellenére is – csodálatosan kiteljesedhet. A kamaszoknak sem kell lemondaniuk a kapcsolatokról, az ebben az életkorban kötött barátságok életre szólóak lehetnek, társaságban jól kiismerhetik a fiúk a lányokat, a lányok a fiúkat. Felfedezhetik, miben más egy fiú és egy lány, miben különbözik a mentalitásuk, a dolgokhoz való hozzáállásuk. Láthatják egymás viselkedését a legkülönfélébb helyeken, a legkülönbözőbb szituációkban: fáradtan és extázisban, szomorúan és feldobódva. Egyre jobban megismerhetik egymást és elkötelezettség nélkül, csalódásoktól mentesen kereshetik az igazit. Nem játszanak egymás érzelmeivel, nem ígérgetnek, komolyak a szándékaik. Ez a gondolkodás jelenti az érettséget és a felelősségtudatot. Az elkötelezettséggel, a házassággal kapcsolatban azonban olyan hazugságok is terjednek a köztudatban, amelyet ha a fiatalok elhisznek, letérhetnek a helyes útról. HAZUGSÁG, HOGY A HÁZASSÁG INTÉZMÉNYE ELAVULT Manapság sokan megkérdőjelezik a házasság, mint intézmény létjogosultságát, arra hivatkozva, hogy elavult, nem működőképes, sok a válás, sok a házassági karambol, és a még meglévő házasságok sokszor csak vegetálnak. Az azonban jelent valamit, hogy évezredekig működőképes volt, nem tökéletes, de működőképes. A világ egyik legeredményesebb Forma-1-es pilótája Ayrton Senna a San Marino-i futamon halálos balesetet szenvedett, mégsem követeli senki az imolai bezárását. Ha az autókereskedésben veszel egy kocsit, amit te választottál magadnak és később meghibásodik, nem reklamálsz, hogy zárják be az üzletet, hanem szépen elviszed a kocsidat és megjavíttatod. Ha a boltból hazahozott tej megromlik, nem követelheted a marhaállomány kiirtását és a piacról vásárolt kukacos alma miatt sem akarod a kofákat likvidálni. Egy mondás szerint: Rossz házasság nincs, csak rossz házastársak.
HAZUGSÁG, HOGY A HÁZASSÁGKÖTÉS NEM MÁS, CSAK EGY PAPÍR
Ha valóban csak egy egyszerű papír, akkor miért félnek tőle annyian? Nem azért, mert a papír nem más, mint egy aláírt vallomás? Eskü, amelyben hűséget fogadok, ország-világ előtt kijelentem: ezt a nőt, ezt a férfit akarom életem végéig társamul. Jóban is, rosszban is, gazdagságban és szegénységben is, egészségben és betegségben is. Nem lehetséges, hogy nem is a papírtól, hanem az elköteleződéstől viszolyognak oly sokan? De ha a legszebb, legszerelmesebb időszakban sem hajlandó valaki megígérni, hogy hűséggel kitart a másik mellett, akkor később, amikor jönnek a hétköznapok, hogyan lehet majd számítani rá? Ilyen bizonytalan kapcsolatban hol lesz a helye a bizalomnak, a teher hordozásnak, s ha az egyik fél emiatt nem érzi magát biztonságban, hol lesz az intimitás, a közös örömök?
HAZUGSÁG, HOGY A VÁLTOZATOSSÁG GYÖNYÖRKÖDTET
A párkapcsolat alapvetően kölcsönösségen alapszik. Ha egy fiú vagy lány úgy dönt, hogy nem akar egy valaki mellett leparkolni, csak addig akar a kapcsolatban maradni, amíg az kellemes számára, felmerül a kérdés: a partnere is így gondolja-e? Nem egy nagyfokú önzés terméke-e ez a gondolkozás, ami a másik embert csupán eszközként, saját vágyai és szükségletei kielégítése érdekében használja ki? Lehet, hogy nem is gyönyörködne az illető a változatosságban, ha változatos módokon adnák ki az útját: szakítanának vele, megcsalnák, elhanyagolnák, faképnél hagynák. Vagy örülne-e, ha változatos nemi betegségeket szedne össze: szifiliszt, klamídiát, gonorreát, kankót? Vagy közösülés előtt bemutatják egymásnak a negatív AIDS leletüket, s csak azután történik meg az aktus? A szex nem testgyakorlat, amelynek a változatosságát a partnerek váltogatása biztosítja, hanem két egymáshoz tartozó ember legbensőségesebb szeretetkapcsolata. ,,Nem az a szexuális kultúra, ha százzal csinálod egyféleképpen, hanem ha eggyel százféleképpen.”
HAZUGSÁG, HOGY HÁZASSÁG ELŐTT KI KELL PRÓBÁLNI AZ EGYÜTTÉLÉST
Talán nem is kell ecsetelni, hogy mekkora különbség van együttélés és házasság között, az előzőekben érintettük már a témát. Ugyanannyi a különbség, mint szerződés és szövetség, fogadkozás és fogadalom között. Érezhető az együttélésben az esetlegesség, sok a ,,ha”, meddig tart, mit kell teljesíteni, hogy működjön, ez nem ad stabilitást. Azt gondolják róla, OLYAN, mint a házasság, de MÉGSEM UGYANAZ. Egy mondás szerint: ,,Próbaházasságban élni éppen annyira logikus, mint megkóstolni a narancsot, hogy kiderüljön, vajon kívánni fogjuk-e az almát.” HAZUGSÁG, HOGY AZ ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT UGYANOLYAN, MINT A HÁZASSÁG Még nem hallottuk senkitől, hogy azt mondta volna, az élettársi kapcsolat=a házassággal. Mert nem is egyenlő és nem is ugyanaz. Amíg a házasság rendje a következő: a házasságkötéssel kezdődik, egy ünneppel, amelyen ország-világgal megosztjuk egymásra találásunk örömét, és az ásó-kapa-nagyharanggal végződik. A közben eltelő idő közös álmaink, terveink megvalósításáról szól, családalapításról, egymás boldogságán fáradozásáról, közös örömökről, közös terhekről, építkezésről, gyerekszületésről stb. Van eleje, van vége és van tartalmas közepe. Az élettársi kapcsolat mikor kezdődik? Amikor először aludtál a másiknál? Vagy amikor az első bőröndöt odavitted? Vagy akkor, amikor teljesen berendezkedtél nála? És mikor lesz vége? A sírig fog tartani vagy ’majd meglátjuk’? Ha te úgy gondolod örökké, vajon a másik is így gondolja? Nincs eleje és nem tudni mikor lesz vége! És mi történik közben? Az élettársi kapcsolat legnagyobb bizonytalansági tényezője (de igaz ez minden házasságon kívüli párkapcsolatra is!), hogy a felek nem egyenlő mértékben kötelezik el magukat a kapcsolatban. A következő megállapítás jól példázza ezt: ,,Soha ne feledjük a különbséget hozzájárulás és elkötelezettség között. Vegyük például a szalonnás tojás esetét. A tyúk hozzájárul. A disznó elkötelezi magát.” Ha elégséges számodra, hogy a partnered letesz az asztalra „tojást”, egyébként akkor és arra jár, amerre ő akar, akkor megelégedhetsz az élettársi kapcsolattal. De ha azt szeretnéd, hogy a társad teljesen rád bízza magát, elkötelezze magát melletted, mert te is úgy érzed magad biztonságban, ha teljesen az övé lehetsz és teljes elfogadásra találsz nála, akkor ne elégedj meg a házasságnál kevesebbel!