A női szervezet a serdülőkortól (átlagosan 12 éves kor) kezdve körülbelül 50 éves kor beköszöntéig állandó készültségben áll egy esetlegesen megfogant élet befogadására, kihordására, világrahozatalára és azt követően a táplálására. Érzékenyen és hormonok által precízen irányított körforgás révén újul meg a méhnyálkahártya, lökődnek ki a megtermékenyítésre váró petesejtek a petefészekből, s változik a mell, a méhnyak, a hüvely és a lelki állapot. Ismerjük meg jobban testünk működését!
Egy kis anatómia… A női szaporító szervek közé soroljuk a külső nemi szervekhez tartozó szeméremdombot, szeméremtestet és az emlőt; valamint a belső nemi szerveket, melyek nélkülözhetetlenek a természetes utódnemzésben. A hüvely (vagina) rugalmas falú csőként létesít kapcsolatot a külvilág és a kismedencében elhelyezkedő körte alakú méh között, lehetőséget adva a hímivarsejtek női szervezetbe való bejuttatására. A méh alsó, nyaki része a méhnyak (cervix), ami mintegy 3 cm-re benyúlik a hüvelybe. Felső nyílása a belső méhszáj, míg a hüvely felé eső nyílást külső méhszájnak nevezzük. A méhnyakban termelődő nyák vizsgálata tájékoztat a ciklus aktuális szakaszáról, hiszen a ciklust irányító hormonhatások különböző módon hatnak a mirigyekre. A méhbe két ponton nyílik a két oldali méhkürt/petevezeték, melyeken áthaladva jut a petefészekből kilökődött petesejt a méhbe.
Mi is történik valójában?
Valójában párhuzamosan két ciklus ismétli önmagát átlagosan 28 naponként (21-38) kéz a kézben. Az ovarialis ciklus színhelye a petefészekben van. Ennek a ciklusnak két funkciója van: a petefészekben megérett petesejt kilökődésével (ovulatio) lehetőséget biztosít a megtermékenyítésre; a másik a méh nyálkahártya (endometrium) felkészítése a megtermékenyített petesejtből kifejlődő embrió beágyazódására. Hormonális irányítás alatt állnak az egyes események. Megegyezés szerint a napok számozása a menstruációs ciklus legfeltűnőbb eseményével, a menstruáció első napjával indul. Az endometrialis ciklus funkciója a méh nyálkahártya (endometrium) ismétlődő felépülése és lebomlása.
A menstruációs ciklus bizonyos időszakaiban mi történik a testünkben?
A menstruáció 1. napjával indul a ciklus. A megtermékenyülés elmaradásával kezdetét veszi a follicularis fázis, amikor a petefészekben levő
sárgatest elsorvad, így progeszteron hiányában megindul a méhnyálkahártya (endometrium) funkcionális rétegének lelökődése és a vérzés. Ez a legtöbb nő esetében 4-6 napig tart. Ekkor belépünk az 1-2 napos ovulatiós fázisba. Az ovarialis ciklus központi eseménye az ovulatio, azaz az érett petesejt kiszabadulása a Graaf-tüszőből. Ez általában a két menstruáció között félidőben (14. napon) történik meg. A petesejt a hasüregbe, a méhkürt nyílásához kerül. A tüszőből kiszabadult petesejt már alkalmas a spermiummal való egyesülésre és az utód létrehozására. A spermiumok termékenyítőképessége 48-72 óráig tart, a petesejt azonban csak 24 órán belül termékenyíthető meg. Nyilvánvaló, hogy általában az ovulatio előtti két napon belül és az azt követő 24 órán belül történt szexuális együttlét eredményezhet várandósságot. (Ovulatio a ciklus során bármikor létrejöhet, a nem a ciklus közepén jelentkező ovulatiót extraovulatiónak nevezzük.) A ciklus befejező szakasza a lutealis fázis, amelyben a petefészekben maradt megrepedt tüsző bevérzik, majd kialakul belőle a sárgatest. A sárgatest egyik hormonja, a progeszteron előkészíti a méhnyálkahártyát a megtermékenyített petéből fejlődött embrió beágyazódására. Ha a petesejt nem termékenyült meg, az ovulatiót követően 9-11 nappal a sárgatest hormon (progeszteron, ösztrogén) elválasztása csökken, a sárgatest elsorvad. Ekkor a menstruációval kezdődően megismétlődnek a fent leírt események. Sikeres megtermékenyülést követően, a megtartott sárgatest hatására a méhnyálkahártya nem válik le, a szülésig valamennyi menstruáció elmarad, sőt a szoptatás időszakának legnagyobb részében sincs menstruáció.